Életmódtanácsok érszűkületeseknek

Régi bölcsesség, hogy a legjobb terápia – mint szinte minden szív, és érrendszeri megbetegedésnél, de általában a betegségek többségénél – a megelőzés. Társul hozzá egy egészséges életmód, ami kizárja vagy legalábbis minimalizálja a rizikófaktorokat. Irásunkban szeretnénk olyan hasznos tanácsokkal segíteni az érintetteket, melyek jelentősen képesek fékentartani az érelmeszesedés kockázatát, és hatékonyan csökkenteni a már meglévő érszűkület progresszióját. Ahhoz, hogy az érelmeszesedés, az érszűkület terén tudatosan tehessünk az egészségünkért, feltétlenül ismernünk kell a legfontosabb érrendszeri kockázatokat.

A legfontosabb érrendszeri kockázatok:

A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizonyították, és az általa okozott egészségkárosodás (szívbetegségek, tüdőrák, agyi érbetegségek) minden más ártalmas élvezeti szer jelentőségét meghaladja. Az érszűkület előfordulását megtízszerezi.

A magas koleszterinszint az egyik legfontosabb rizikófaktor. Hazai adatok szerint a 25-60 év közötti lakosság 10%-ánál kóros koleszterinszint található.A vérben mérhető koleszterinszint egyenes arányban van az érfalon belüli koleszterines lerakódásokkal. A magas vérnyomásnak az érfalra kifejtett károsító hatása az érelmeszesedés kialakulásában nyilvánul meg. A magas vérnyomás (hypertonia) önálló megbetegedés, és az érelmeszesedés rizikófaktora. A magas vérnyomás káros, késői szövődményei: az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség stb.

A testsúlytöbblet állandó és felesleges többletmunkát jelent a szív számára, kórosan megnöveli a vérzsírszintet.
(Az elhízás mértékét a testtömegindex - BMI - kiszámításával bárki ellenőrizheti: ez a kilogrammokban megadott testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa. A normális érték 20-25 között van, 25 és 30 között túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról, 40 felett pedig kóros elhízásról beszélünk.)

Az ötven év alatti férfiak között a szívinfarktus gyakorisága közel a tízszerese annak, mint ami a hasonló korú nők között megfigyelhető. A nőknek az infarktussal szembeni relatív védettsége hormonális hatással magyarázható, és a menstruáció elmaradása, a klimax bekövetkezése után kezd megszűnni. A nemek közötti különbség a 60 éves életkor táján egyenlítődik ki. Az életkor előrehaladtával mindkét nemben növekszik a szívrohamok gyakorisága.

Az örökletes tényezők. A legtöbb krónikus betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség, kövérség, érelmeszesedés stb.) nagy szerepük van az öröklött adottságoknak. Az örökölhetőség szempontjából azon szívbetegségek fontosak, amelyek relatíve fiatal életkorban jelentkeznek: pl. ha valakinek valamelyik szülõje vagy nagyszülője (esetleg mindkettő) 50 év alatt szívinfarktusban betegedett meg, annál az öröklött családi tulajdonságok rizikófaktorként jelentkeznek, tehát náluk az öröklött - az egyén által nem befolyásolható - rizikófaktorok kiiktatása/kezelése különösen fontos.

Stressz, feszültség, szorongás: Az érelmeszesedés okozta szívbetegség legtöbb rizikófaktora mérhető, így jelenlétük viszonylag könnyen megállapítható. A stressz nem tartozik a könnyen felfedhető rizikófaktorok közé, bár fontossága nem vitatható.Van, akinél pusztán a munkahely gondolata, az állandó túlterhelés, a megoldatlan családi konfliktusok stb. olyan idegi és hormonális hatásokat váltanak ki, amelyek a szívmûködés gyorsulását. a vérnyomás emelkedését, az erek összehúzódását és - hosszabb távon - az érelmeszesedés kialakulását eredményezik.

Folytatás következik!!!