Ereink a kor előrehaladtával „elöregednek”, ami az érfalak megvastagodásához, rugalmasságának csökkenéséhez, a belső keresztmetszet kóros kitágulásához, vagy az érfalak elvékonyodásához vezet, de a leggyakoribb elváltozás ezen a területen a verőerek összeszűkülése, belső átmérőjének csökkenése. Az érbetegségeket a beteg érrendszer funkciója alapján vénás és artériás megbetegedésekre oszthatjuk. Az artériás érrendszer leggyakoribb és legismertebb megbetegedése az érelmeszesedés az érszűkület. Az érbetegségek nemcsak idős korban jelentkezhetnek, a fiatal kori érelváltozások inkább veleszületett vagy érfejlődési rendellenességek, de vannak olyan érbetegségek, melyek fiatal korban kezdődnek, és idősebb korra teljesednek ki. Ezen betegségek többsége időben elkezdett kezeléssel gyógyítható, kezelhető, a beteg állapota szintentartható, a további állapotromlás megakadályozható.
Szívroham vagy szívinfarktus: E betegség akut formájában egy körülírható vérellátási szívizomterületre kiterjedő szövetelhalás, amely a szív oxigénhiány tűrőképességét meghaladva, heveny oxigénellátási zavar miatt alakul ki. Krónikus formában szívizomhegesedés, amelynek mérete meghaladja az 1 négyzetcentiméter területet. Kiterjedése, és helye szerint változik a súlyossága. Magyarországon inkább 65 életév alatt jellemző, a nők általában 8 évvel később kapnak infarktust mint a férfiak. Nálunk a halálozási és előfordulási gyakorisága 2,5x magasabb mint az európai, főképp a nyugat-európai átlag.
A szívroham kiváltó okai: a koszorúerek falszétválása, súlyos koszorúérmeszesedés, a koszorúerek embolizációja(elzáródása), ami igen ritka, vérszegénység, közepes szintű koszorúérmeszesedés, akkor, ha viszonylagos vérellátási zavart okozó esetek állnak fenn (tüdőgyulladás, erős fizikai megterhelés, levegő alacsony parciális oxigénnyomás szintje), és a súlyos stresszhelyzet.
Hirtelen szívhalál: A halál egy látszólag teljesen egészséges, vagy csupán idült megbetegedésben szenvedő egyénben, az első tünetek megjelenésétől számított egy órán belül bekövetkezik. Az esetek 75%-ában a háttérben nagyfokú koszorúérmeszesedés áll. A kiváltódás 67%-ban stressz helyzetek, nagyfokú fizikai megterhelés.
Angina pectoris: Változó erősségű, szíveredetű mellkasi fájdalom, a fájdalmak fizikai megterhelésre lépnek fel, súlyosfokú koszorúérmeszesedés általában jelen van, de kellően fejlettek a koszorúerek közötti kollaterális érkapcsolatok, melyek a szívizomelhalást megakadályozzák. A fájdalmakat az érfal átmeneti izomgörcse váltja ki, melyek nyugalomban lépnek fel, és spontán el is múlnak. Lehet ezt az állapotot az infarktust megelőző állapotnak is tekinteni, ha a rohamok nyugalomban is jelentkeznek.
Chronicus ischaemiás cardiomyopathia: A vérhiányos szívbetegségek 40 %-ban ez a halálok. A vérhiányos szívizomkárosodások összességét jelenti, melynek okai súlyos koszorúér meszesedés, balkamrai szívizomtúltengés, a szívizomzat tartós oxigénhiánya.
Aneuryzmák: Értágulatok, melyek az érfal elvékonyodásával járnak, felrepedésük életveszélyes, akár halálos kimenetelű is lehet. Az 50 évesnél idősebb lakosság 1%-át, de a 65 év feletti férfiaknak akár a 10%-át is érintheti, eredete érelmeszesedésre és magasvérnyomásra vezethető vissza.
Mellkasi aorta aneuryzma: Lehet veleszületett, vagy szerzett, felrepedése legtöbbször halállal végződik.
Aortadissectio: mellkasi aorta akut megbetegedése, az érfal minden rétegét érinti, az intima beszakadása miatt az érfal belső rétegébe vér áramlik, és egy második állumen képződik, mely az aorta proximalisa és/vagy distalisa felé terjed. Nagy a berepedés veszélye kezelés nélkül a betegek csupán 50 %-a éli túl az első 48 órát., 80 %-uk berepedést követő 2 hónapban meghal. Nagyon erős szaggató vagy éles jellegű, esetleg vándorló mellkasi fájdalom, vagy háton hasba sugárzó fájdalom jelzi.
Perifériás obliteratív érbetegség/ASO/: A periférián, lehet ez a medencében, a combtájon, a lábszár, vagy lábfejen, vagy több szinten kialakuló artériás érszűkület. A beszűkült artériában az átáramló vér mennyisége lecsökken, ezért a szűkület utáni szövetterület vérellátása romlik, súlyos esetben a láb egésze veszélybe kerülhet. A szűkület mértéke, hossza, elhelyezkedése, az érintett érszakaszok száma, az érintett szövet vérellátási igénye jelentősen befolyásolja a panaszok jelentkezését, és a betegség romlásának gyorsaságát. Legfontosabb hajlamosító tényező a dohányzás és a diabetes mellitus. I. stádiumban , ha megfelelő a kollaterális / érkapcsolatok, melyekben normális keringés esetén nincs áramlás/ ereknek a működése, akkor a betegek még 75%-ban tünetmentesek lehetnek. II. Stádiumban megjelenik a vezető tünet: terheléstől függően megjelenik az ischaemiás /vérhiányos/ fájdalom, mely a beteget arra készteti, hogy egy adott távolság megtétele után megpihenjen. Megálláskor, nyugalomban a fájdalom megszűnik. III. Stádiumban a szűkület utáni végtagterületen nyugalomban is fájdalom jelentkezik, főleg éjszaka, vízszintes végtaghelyzetben fokozódva. IV. A nyugalmi fájdalom mellett a nyomásnak kitett helyeken /lábfej/ elhalás, nem gyógyuló seb, fekély keletkezik. Erős sötétlilás elszineződés.
Buerger kór: A végtagok /térdtől és könyöktől lefelé/ kis és közepes artériáinak és vénáinak részleges gyulladása, az erek belső keresztmetszetének másodlagos elzáródásával. Erős dohányos fiatal férfiaknál fordul elő leggyakrabban. Jellemzője az erős fájdalom, lilás elszineződés, hidegérzés a végpercekben, előrehaladott állapotban a kéz és lábujjak elhalása, kisebesedése.
RAYNAUD-szindróma: hideg vagy érzelmi megnyilvánulás /izgatottság, stressz/ hatására az ujjakon megnyilvánuló rohamszerű max. 30 percig tartó fájdalmas érgörcs /érspazmus/ által létrejött vérhiány. 20-40 éves korban jelentkezik először. A végtagok elfehérednek az ujjartériák érgörcse miatt, cyanosisos a venolák bénulása miatt, és bőrvörösség a reaktív értágulat következtében. Az ujjak szimmetrikusan érintettek. Fontos a hideg nedvességtől való védelem, dohányzási tilalom, az esetlegesen kiváltó gyógyszerek elhagyása, a rugalmas érfalmozgást fokozó kezelések.
Diabeteses macro/microangiopathia: Cukorbetegség okozta érbántalom, mely két tipusát észlelhetjük a 2.-es tipusú diabetes megbetegedésnél: a makroangiopathiás késői szövődményt, mely a vastagabb erek meszesedési folyamatai által jön létre, ilyen a ischaemiás szívbetegség, mely a koszorúerek meszesedése, szűkülete miatt alakul ki, az alsó végtagi érszűkület, és az agyi erek szűkületéből adódó ischaemiás /vérhiányos/ agyi infarktus. A mikroérbántalom kifejezetten a diabeteszre jellemző érelváltozás, mely a kapilláris erek basalmembránjának megvastagodása miatti szöveti vérhiányt okoz, minél hosszabb ideje áll fenn a cukorbetegség, annál több hajszálér károsodik. A szövetelhalás már akár akkor is megjelenhet, amikor még a vastagabb erekben tapintható perifériás pulzus. Ide tartozik a diabeteses láb szindróma, mely a láb érzéketlenségéből adódó sérülések miatt fertőző fekély alakul ki, mely gyakran vezet az alsó végtag amputációjához. Nem csak az alsó végtagot érinti a mikroérbántalom, hanem a vese, és a szem hajszálérhálózatát, mely vese elégtelenséghez, látás károsodáshoz vezet.
Agyi erek szűkülete, infarktusa: Az aortaív és a koponyaalap közötti artériák, de leggyakrabban /esetek 50%-ban/ a carotis communis, és a carotis interna mentén kialakuló érszűkület, míg az agyinfarktus, az agyszövet pusztulása az agy körülírt területén az akut vérellátási zavar következtében. A szélütések 80%-át vérhiányos agyi infarktus okozza, a halálozási statisztikában a 3. helyet foglalja el a koszorúérbetegségek, és a daganatok után. Az idős emberek megnyomorodásának leggyakoribb oka. Az elzáródás helye határozza meg a tüneteket. A legfontosabb rizikofaktora az artériás hypertónia /magasvérnyomás/, ezen kívül még a túlzott alkoholfogyasztás, ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók, változókor előtti migrén. Az érkatasztrófa utáni károsodás erősen függ a vérhiányos agyterület mértékétől, helyétől. Következmény lehet halál, ellenoldali bénulás, mely visszafordíthatatlan, vagy rehabilitációval javítható, emlékezet, beszédzavar, tudatzavar, keringési vagy légzési zavarok, hő és fájdalomérző zavar, kétoldali bénulás, stb.
TIA: Rövid ideig tartó, visszafordítható idegrendszeri hiánytünet, amely általában már 10 perc elteltével, de max. 24 órán belül visszafejlődik, pl. látászavar, kar-, lábgyengeség, beszédzavar. TIA-án átesett betegek 40%-nál 5 éven belül kialakul a szélütés, ezért azonnal ki kell vizsgálni.
Agyér eredetű fejfájás: Leggyakrabban ez a tipusú fájdalomtól szenvednek a fejfájós betegek. Ilyenkor a vérereknek egy átmeneti beszűküléséről beszélhetünk, melynek nagyon sok különböző oka lehet. A beteg úgy érzi, mintha szó szerint az agya fájna. Ha semmilyen kiváltó okot, mint szűkületet, vagy nyaki gerinccsigolya eredetű elváltozás stb. nem lelhető fel, sokat segíthet az életmódváltás, a napi rendszeres frisslevegőn történő testmozgás, az egészséges táplálkozás, a megfelelő minőségű és mennyiségű vízbevitel, nyomelemek és ásványianyagok, vitaminok pótlása, a pihentető elegendő mennyiségű alvás, és a stresszkerülő életforma.
Érelmeszesedés okozta fejfájás: Leggyakrabban idős korra tehető, a vérerek átmérője, véráteresztő képessége csökken, ez a vérellátás csökkenés váltja ki a fejfájást.
Agyi erek aneuryzmaja: Értágulatok, melyek az érfal elvékonyodásával járnak, felrepedésük életveszélyes, akár halálos kimenetelű is lehet. Az 50 évesnél idősebb lakosság 1%-át, de a 65 év feletti férfiaknak akár a 10%-át is érintheti, eredete érelmeszesedésre és magasvérnyomásra vezethető vissza. Vérzéses agyszövet károsodásához vezet, ha az értágulat felreped. Az érkatasztrófa utáni károsodás erősen függ a bevérzett agyterület mértékétől, helyétől. Következmény lehet halál, ellenoldali bénulás, mely visszafordíthatatlan, vagy rehabilitációval javítható, emlékezet, beszédzavar, tudatzavar, keringési vagy légzési zavarok, hő és fájdalomérző zavar, kétoldali bénulás, stb.
Viscerális artériák elzáródása: A beleket ellátó artéria /mesenterica superior/ szűkülete, mely ha lassan alakul ki, a kollaterális ereken keresztüli áramlás képes biztosítani a bél vérellátását, ezáltal a szűkületek legtöbbször nem okoznak tünetet. Ellenben a heveny, gyors lefolyású elzáródása bélelhaláshoz vezet, amit kezdetben heves, görcsös hasi fájdalom, émelygés, majd izomvédekezés, shock, esetleg véres széklet követ. Súlyos szűkülete ischaemiás colitist eredményez, mely tünete étkezés utáni hasi fájdalom.
Aneuryzmák: Értágulatok, melyek az érfal elvékonyodásával járnak, felrepedésük életveszélyes, akár halálos kimenetelű is lehet. Az 50 évesnél idősebb lakosság 1%-át, de a 65 év feletti férfiaknak akár a 10%-át is érintheti, eredete érelmeszesedésre és magasvérnyomásra vezethető vissza.
Hasi aorta aneuryzma: 5 cm-nél nagyobb tágulat felrepedésének veszélye 10%.
Varicositas(viszeresség): A felszines vénák zsákszerűen, szakaszosan körülírható legalább egy kanyart leírt, vagy gomolyagot alkotó tágulata. Kialakulhatnak kimutatható ok nélkül, vagy a mélyvénás rendszer elfolyási akadálya/ thrombus/ kapcsán. A vénák kóros tágulása alkati megbetegedés elsősorban, főként a nőket érinti, feltünően kidagadnak a bőr felszinén, különösen a combon és a lábszárakon. A láb duzzadt, viszket, ég , fáj, gyakran seprűvénák is megjelennek a bőrfelszínen. Kialakulásukért öröklött hajlam, terhesség, állómunka, túlsúlyosság és idősödés a felelős. A viszér rontja az érintett végtag vérkeringését, szövődményként súlyos esetben trombózis következhet be.
CVI (krónikus vénás elégtelenség): a felnőtt lakosság kb. 20%-át érinti, gyakorisága az életkor előrehaladtával nő( 30 év felett/ a vénabillentyűk záródási hibája, miáltal a vénás áramlás fordítva, a mély vénák felöl a felszíni vénák felé halad. A beteg lábai fáradtak, nehézlábérzés, feszülés érzékelhető, ami fekvésre, mozgásra javul. Boka duzzanat, bőrpigmentáció, a vénák fölött viszketés, nyomásérzés tapasztalható, éjszakai láb- és lábikragörcsök is előfordulhatnak. Hosszas ülés és állás és meleg idő hatására rosszabbodnak.
Thrombophleibitis: A felszínen futó vénák gyulladása és thrombus/vérrög/ általi elzáródása, 90 %-a a lábakon alakul ki az oldalágak viszeressége esetén valamilyen mikrotrauma következtében.
Mélyvénás thrombosis: A láb mély vénáinak gyulladása, ami tüdőembólia vagy krónikus vénás elégtelenség veszélyével jár, azonnali kórházi kezelést indokol. Ennek a betegségnek a 2/3-a a bal lábon alakul ki. A vér áramlása lelassul, vagy a vér összetétele, az alvadási faktorok megváltozása, a vörösvértestek összecsapzódása, érbelhártya/endothel/ sérülése miatt a thrombociták kitapadása az érfalra, thrombus / vérrög/képződéséhez vezet. Nehézlábérzés, feszülés ,fájdalom, duzzadtság, fénylő cyanotikus bőr, melegségérzet, nyomásérzékenység jelentkezik.
Embóliák: Az összetapadt részecskékből álló rög leválik az érfalról, és tovasodródik a keringésrendszerben, és érelzáródást okoz. A rög lehet véralakos elem, meszes plakkból származó koleszterin, sérülés következtében zsír vagy légbuborék, idegentest /leszakadt katéter, talkum droghasználatnál/. A vénás rendszerben történő sodródás a kisvérkörben tüdőembóliát okoz, artériás rendszerben nagyvérköri artériás embólia következik be, melynek leggyakoribb sürgősségi esete az akut artériaelzáródás a végtagok területén, de lehet ez az agyban a vesében, testszerte bárhol. Az artériás embólia leggyakrabban az érelágazásoknál és a fiziológiás szűkületeknél alakul ki.
Érrendszeri állapotfelmérések:
Hétfő: 17.00-19.00
Dr. Molnár Tamás,
érsebész
Kedd: 17.00-19.00
Dr. Cserényi László,
érsebész főorvos
Szerda: 17.00-19.00
Dr. Raskó Endre,
érsebész főorvos
Bejelentkezés:
76/322-993