Az érelmeszesedés az artériák vagy más szóval a verőerek megbetegedése (orvosi szaknyelven: atherosclerosis, arteriosclerosis) testszerte. Az egészséges artériák érfala rugalmas, erős és hajlékony, az ér belhártya sima, ezzel biztosítja a vér akadálytalan áramlását. A meszesedett érhálózat rugalmassága folyamatosan csökken, az erek merevvé válnak, az érbelhártya felülete egyenetlenné válik kedvezve a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának.
Maga az érelmeszesedés folyamata a szervezetnek egy védekező gyulladásos válaszreakciójának „félresiklásából” fakad. A sérült érbelhártya (endothel) felszínén kitapadó vérlemezkék a sérült felszínt igyekeznek regenerálni, elkezdődik a kitapadásuk, mely vérrögöt képez, a véralvadást külső és belső hatások is elindíthatják. Az érfal simaizomsejtjei átalakulnak, nagy mennyiségű kötőszöveti elemet (kollagént, stb.) termelnek, aminek köszönhetően létrejön a szövetszaporulat, a tulajdonképpeni plakk, mely jelen esetben kóros hegszövetként értelmezhető. A folyamat közben a fehérvérsejtek megkisérlik „eltakarítani” a kiváltó ágenst, ami jelen esetben az LDL lipoprotein (rossz koleszterinnek is nevezik köznapi nyelven). A fehérvérsejtek az érfalba vándorolva a koleszterindús részecskéket megpróbálják lebontani, de a koleszterin gyűrű lebonthatatlansága miatt az az érfalban marad. Kásaszerű anyag jön létre az érbelhártya alatt (habos sejteknek is nevezik). Ezt a „félresiklott” gyulladásos válaszreakciót kiváltó okokat a mai napig vitatják a szakemberek, de az bizonyos, hogy ott ahol az erek áramlási szempontból nagyobb igénybevételnek vannak kitéve (anatómiai szűkületek, szájadzások, érkanyarulatok, elágazások), ott gyakori a plakkok kialakulása. A kulcslépés az egész folyamatban az LDL bekerülése az érfalba, mert az LDL koleszterin önmaga gerjeszti a habos sejtek kialakulását. Az érelmeszesedés első stádiuma tehát az érbelhártya működészavara. Kezdetben még nincs kalcifikáció általában, csak később következik a folyamatoban a kalcium beáramlása, de ez nem minden esetben történik meg. Ezzel kialakul az érelmeszesedés. Az érbelhártya működése diagnosztizálható a felkar artériájának vizsgálatával. Az érfal rugalmasságának megváltozása mérhető, így korán, panaszmentes állapotban felismerhető az érelmeszesedés folyamata. Az érelmeszesedés az erek falának zsákszerű kiöblösödésében, aneurizmában is megmutatkozhat.
Érrendszeri állapotfelmérések:
Hétfő: 17.00-19.00
Dr. Molnár Tamás,
érsebész
Kedd: 17.00-19.00
Dr. Cserényi László,
érsebész főorvos
Szerda: 17.00-19.00
Dr. Raskó Endre,
érsebész főorvos
Bejelentkezés:
76/322-993
Érelmeszesedés
vagy érszűkület?
Tulajdonképpen ugyanarról a betegségről beszélünk. A verőerek érfalában kóros koleszterines, kálciumos lerakódás, szövetszaporulat alakul ki, mely maga az érelmeszesedés.
Ezzel az erek elveszítik rugalmasságukat, belső átmérőjük fokozatosan csökken. Amint a belső lerakódások az erek véráteresztő képességét lényegesen csökkentik már érszűkületről beszélünk.
Ez a betegség az egész testet érintő folyamat, bárhol jelentkezhet , de panaszmentes állapotában is komoly elváltozásokat okozhat a szervezetben, ezért fontos az érrendszer gyakori ellenőrzése.