Az érelmeszesedés érszűkületté alakulása

A vérkeringés zavarának egyik leggyakoribb oka az érelmeszesedés, amely csak az artériákat károsítja, a vénákat megkíméli. A folyamatban nem pusztán az erek rugalmassága változik, hanem belső falukon kis kidudorodások, plakkok jelennek meg, kezdetben helyenként, majd mind nagyobb számban. A plakkokban gyakran rakódik le mész, amely szinte csontkeménnyé teszi az erek e részeit, de a dudorokat egyéb anyagok, így zsírok vagy vérfesték is kitöltheti. Az érelmeszesedés következtében az erek beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, hasonlóan a vízkövesség miatt elduguló csővezetékhez.

Csökken a szállított vér mennyisége az érszűkület következtében

A vérzsírok okozta érfalátalakulás rugalmatlanná teszi az ereket, belső felszínük érdessé válik, amin további zsír és egyéb véralakos elemek tapadnak meg, később kálcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok befelé türemkedve szűkitik az ér belső átmérőjét, akadályozzák a vér áramlását, vagy akár teljes elzáródást is okozhatnak. Nem minden plakk válik meszessé, vannak ugynevezett instabil plakkok, melyek megrepedésre hajlamosak, zsírnemű anyagok építik fel. Ezek leszakadhatnak az érbelhártyáról, sodródva érelzáródást okozhatnak. Az érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. A szervek, szövetek vérellátása csökken, majd előrehaladott állapotban megindul a szövetelhalás. A folyamat idővel mindenkit érint, legelőször a koreai háborúban elesett 18-20 éves katonák boncolásakor figyeltek fel rá, hogy ilyen fiatal korban is fordulnak elő meszes plakkok az érrendszerben. Attól függően, hogy mely testterületen alakul ki, más és más panaszokat idéz elő. Alapvetően 3 leggyakoribb előfordulási területről beszélhetünk, de testszerte bárhol jelentkezhet.

Agyi erek szűkülete: Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, gyors lefutású formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.

Szív koszorúereinek szűkülete: A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség.

Bélrendszer érszűkülete: Az érszűkület tünetei a belek működésében is megmutatkoznak: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak ("hasi claudicatio"), melyet a bélfal elhalása, perforációja, majd hashártyagyulladás, szepszis követ.

Alsó végtagok érszűkülete: A végtagok artériáinak szűkülete végtagelhalást eredményezhet. Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens=változó súlyosságú sántítás) formájában mutatkozik meg az érszűkület, később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg, ha egyáltalán operálható. Az artériák falán belül lerakódó koleszterinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez nem okoz panaszt, mivel a beteg a mindennapi élete során nem terheli annyira a lábait, hogy a verőér teljes vérszállító kapacitására szüksége lenne a szövetek oxigénigényének kielégítéséhez. Azonban a betegség előrehaladtával egyre kisebb fizikai terhelés hatására is megjelennek a panaszok. Jellemzője a séta közben, bizonyos táv megtétele után jelentkező lábikragörcs vagy az izomlázhoz hasonló combfájdalom, ami néhány perc pihenés után elmúlik. A séta folytatásakor azonban a fájdalom hasonló távolság után ismét jelentkezik, ami újabb megállásra készteti a beteget. Gyakori, hogy a beteg hűvösnek érzi a lábát, zsibbadásra panaszkodik, esetleg a végtag bőre sápadtabb. Súlyosabb esetben a végtag lilásan elszíneződött, és nem ritka az éjszaka jelentkező nyugalmi fájdalom, a beteg a kínjait úgy enyhíti, hogy lábát lógatja, ezért éjszaka gyakran ülve alszik. Az alsóvégtagi érszűkület még tünetmentes állapotban felismerhető a doppleres vizsgálattal, az ún. boka/kar index meghatározásával, ezért fontos 40 év felett az évenkénti érrendszeri ellenőrzés, de panaszok megjelenése esetén sürgősen újabb vizsgálat indokolt. Minden hatodik, tünetmentes jelentkezőnél megtalálható a perifériás érelváltozás jele