humanterapia

Milyen tünetekből vehető észre az érszűkület?

Az érszűkület időben való felismerése rettentően fontos a beteg hatékony gyógyíthatósága, a későbbi súlyosabb problémák elkerülése szempontjából. Az érszűkület vagy arterioszklerózis a verőerek betegsége. Gyakori előfordulása miatt népbetegségnek számít. A kórkép lényege, hogy a vérellátást biztosító verőerek, falán belül lerakódó koleszterinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez. Eleinte ez általában nem okoz panaszt, azonban a betegség előrehaladtával egyre kisebb fizikai terhelés hatására is megjelennek a panaszok. Az érszűkület lehet önálló megbetegedés, de más betegség szövődménye is. Az érszűkület időben való felismerése a későbbi súlyosabb problémák elkerülését jelentheti. A megjelenő tünetek attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el.

Az érszűkület tünetei attól függően hol található a szervezetben

Az alsó végtagi verőérszűkület tünetei:
Négy stádiumra osztható a betegség előrehaladása, ennek megfelelően változnak a tünetek is.

I. Stádium: panaszt, tüneteket nem okoz,esetleg fázósabbnak érzi a végtagokat, műszeres vizsgálatokkal lehet kimutatni.
II. Stádium: terheléskor, járáskor a lábikrában fájdalom, görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet jelentkezik, ami megállásra kényszerít, 1-2 perc pihenés után szűnik. Ez ismétlődve jelentkezik, amíg a terhelés tart. A beteg kifejezetten hidegnek, hűvösnek érezheti a lábát, a végtag bőre sápadtabb.
III. Stádium Nyugalomban, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkező fájdalom, ami a lábak lelógatásával, vagy felkeléssel szűnik, a végtag lilásan elszíneződött.
IV. Stádium:Nekrózis ( szövetelhalás ), vagy gangréna (nem gyógyuló seb ) alakul ki. A fájdalom akár elviselhetetlen erősségű. Az elhalt rész elfeketedik. E stádiumban a végtag komoly veszélyben van, amputálni kell, hogy megállítsák a szövetelhalás miatti fertőzést.

Már a legenyhébb fokú, klinikai tünetekkel nem járó, I. stádiumú betegekben is /2-3-szor/ több az infarktus és a stroke, és, nagyobb a halálozásuk is. Az alsóvégtagok érszűkülete rossz prognózisú betegség, de nem elsősorban a lábak sorsa, hanem a szív és az agyi erek betegsége ill. ezek következményei miatt. A rossz prognózist tehát a globális érbetegség egyéb megjelenési formái, a szív- és az agyi erek megbetegedése okozza.

Az agyi erek verőérszűkületének tünetei:
Agyi keringési zavar következtében alakul ki a köznyelvben a szélütés, ami 2 különböző eredetű betegség. A nem kellően kezelt magas vérnyomás következménye, az agyvérzés. A nyaki vagy a koponyán belüli verőér elzáródás következménye, az agyi infarktus.

Kezdeti figyelemfelhívó tünetei:
Beszédzavar, elmosódott beszéd, beszédképtelenség
azonos oldali felső és alsóvégtagi gyengeség, érzészavar,akár bénulás
szokatlan jellegű és intenzitású fejfájás, szédülés, eszméletvesztés,
a szájzug egyik oldali elhúzódása,
járásképtelenség, egyensúlyzavar
egyik oldali látászavar,homályos látás, szikralátás, egyik szemre terjedő vakság
Ha ezek valamelyikét tapasztalja önmagán, vagy másokon, azonnal kérje orvos segítségét!

A szív-koszorúserek szűkületének tünetei:
A koszorúserek szűkülete terheléskor majd nyugalomban is jelentkező, kezdetekben szorító nyomó érzést, majd mellkasi fájdalmat okoz, amit angina pectorisnak nevezünk, legsúlyosabb formájában, az infarktusban pedig szövetelhalás következik be.A koszorúér szűkülete főleg a szervezet intenzívebb terhelésére szűkül be.

Kezdeti tünetek:
1 Hosszú járáskor, kerékpározáskor, megterhelő munkavégzés során, lépcsőn járáskor fáradékonyság alakul ki.
2 Stressz helyzet közben szokatlan fáradékonyság alakul ki, mely eleinte pihenésre megszűnik
3 Megterheléskor hirtelen jelentkező gyengeség, fojtó érzés, szorongás, múló mellkasi fájdalom.

Ezeket a tüneteket követően - akár ezek nélkül is - drámai gyorsasággal katasztrofális állapot alakulhat ki: a szívinfarktus.

Szívinfarktus tünetei:
1 Fáradékonyság, gyengeség, szédülés,
2 erős szívdobogás, szinte elviselhetetlenül erős mellkasi fájdalom, a szegycsont mögött és a mellkas baloldalán jelentkezik, néha a has felső részén. Kisugárzik az áll, a bal kar, a hát, a bal lapocka irányába, pihenéskor sem szűnik, 2-3 órán át is eltarthat.
3 sápadtság, verejtékezés, végtagok hűvössége esetleg kékes elszíneződése
4 A pulzus lehet szapora, rendszertelen vagy alig tapintható.

Már gyanú esetén is azonnali korházi segítséget igényel, minden elvesztegetett perc az ember életébe kerülhet.!

Érrendszeri állapotfelmérések:


Hétfő: 17.00-19.00
Dr. Molnár Tamás,
érsebész

Kedd: 17.00-19.00
Dr. Cserényi László,
érsebész főorvos

Szerda: 17.00-19.00
Dr. Raskó Endre,
érsebész főorvos

Bejelentkezés:
76/322-993


Számolja ki (BMI) testtömegindexét!


Az elhízás mértékét a testtömegindex (BMI) kiszámításával bárki meghatározhatja. A BMI index nagyságából pedig következtethetünk az érrendszeri rizikók nagyságára. (a testsúlyt kilogrammban, a magasságot pedig centiméterben kérjük beírni.)


Testsúlya: kg
Testmagassága: cm
Neme: